BUÉK
„Itt van hát az újév, kirúgta a régit, kurjantva köszöntöm mindkettőnek végit. A múltat ne bánjuk, hadd vigye a kánya, se szögény, se gazdag vissza ne kívánja. Szűk volt gabonában, kevés lött a bora, apró- és nagy marha nem volt benn’ szapora. Így oszt szűken hagyta ránk a fődi kincsöt, végrehajtó nyomta végin a kilincsöt. Mégis kulacsomban lötyög egy kis lőre, hogy ráköszöntsem az újesztendőre. Hazánknak kívánom szenvedése végit, áldja mög az isten mindön rangú népit. A kormánynak adjon élös bölcsességöt, szegény országunknak munkát, csöndességöt. Fehér könyér mellé pirosra sült kappant, férjhöz meendöknek meleg pöhöly paplant. Végül magamat is rátöszöm a rímre, városom Gyergyószentmilós, nevem Illyés Imre. Most pedig kulacsom, zárjuk a köszöntőt, adjon az úristen boldog újesztendőt!”